álláspont

Hungarian

Etymology

állás (“standing”) +‎ pont (“point”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlːaːʃpont]
• Hyphenation: ál‧lás‧pont
• Rhymes: -ont

Noun

álláspont (plural álláspontok)

1. point of view, viewpoint, view, outlook, position (an attitude, opinion, or set of beliefs)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	álláspont	álláspontok
accusative	álláspontot	álláspontokat
dative	álláspontnak	álláspontoknak
instrumental	állásponttal	álláspontokkal
causal-final	álláspontért	álláspontokért
translative	állásponttá	álláspontokká
terminative	álláspontig	álláspontokig
essive-formal	álláspontként	álláspontokként
essive-modal	—	—
inessive	álláspontban	álláspontokban
superessive	állásponton	álláspontokon
adessive	álláspontnál	álláspontoknál
illative	álláspontba	álláspontokba
sublative	álláspontra	álláspontokra
allative	állásponthoz	álláspontokhoz
elative	álláspontból	álláspontokból
delative	álláspontról	álláspontokról
ablative	állásponttól	álláspontoktól
non-attributive possessive - singular	állásponté	álláspontoké
non-attributive possessive - plural	álláspontéi	álláspontokéi

Possessive forms of álláspont
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	álláspontom	álláspontjaim
2nd person sing.	álláspontod	álláspontjaid
3rd person sing.	álláspontja	álláspontjai
1st person plural	álláspontunk	álláspontjaink
2nd person plural	álláspontotok	álláspontjaitok
3rd person plural	álláspontjuk	álláspontjaik

Further reading

• álláspont in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• álláspont in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)