élveboncolás

Hungarian

Etymology

élve (“alive, while living”) +‎ boncolás (“autopsy”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːlvɛbont͡solaːʃ]
• Hyphenation: él‧ve‧bon‧co‧lás

Noun

élveboncolás (countable and uncountable, plural élveboncolások)

1. vivisection

   Synonym: (less common) elevenboncolás

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	élveboncolás	élveboncolások
accusative	élveboncolást	élveboncolásokat
dative	élveboncolásnak	élveboncolásoknak
instrumental	élveboncolással	élveboncolásokkal
causal-final	élveboncolásért	élveboncolásokért
translative	élveboncolássá	élveboncolásokká
terminative	élveboncolásig	élveboncolásokig
essive-formal	élveboncolásként	élveboncolásokként
essive-modal	—	—
inessive	élveboncolásban	élveboncolásokban
superessive	élveboncoláson	élveboncolásokon
adessive	élveboncolásnál	élveboncolásoknál
illative	élveboncolásba	élveboncolásokba
sublative	élveboncolásra	élveboncolásokra
allative	élveboncoláshoz	élveboncolásokhoz
elative	élveboncolásból	élveboncolásokból
delative	élveboncolásról	élveboncolásokról
ablative	élveboncolástól	élveboncolásoktól
non-attributive possessive - singular	élveboncolásé	élveboncolásoké
non-attributive possessive - plural	élveboncoláséi	élveboncolásokéi

Possessive forms of élveboncolás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	élveboncolásom	élveboncolásaim
2nd person sing.	élveboncolásod	élveboncolásaid
3rd person sing.	élveboncolása	élveboncolásai
1st person plural	élveboncolásunk	élveboncolásaink
2nd person plural	élveboncolásotok	élveboncolásaitok
3rd person plural	élveboncolásuk	élveboncolásaik

Further reading

• élveboncolás in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)