ütközet

Hungarian

Etymology

From ütközik + -et

Pronunciation

• IPA: /ˈytkøzɛt/
• Hyphenation: üt‧kö‧zet

Noun

ütközet (plural ütközetek)

1. battle, fight

Declension

declension of ütközet singular plural nominative ütközet ütközetek accusative ütközetet ütközeteket dative ütközetnek ütközeteknek instrumental ütközettel ütközetekkel causal-final ütközetért ütközetekért translative ütközetté ütközetekké terminative ütközetig ütközetekig essive-formal ütközetként ütközetekként essive-modal - - inessive ütközetben ütközetekben superessive ütközeten ütközeteken adessive ütközetnél ütközeteknél illative ütközetbe ütközetekbe sublative ütközetre ütközetekre allative ütközethez ütközetekhez elative ütközetből ütközetekből delative ütközetről ütközetekről ablative ütközettől ütközetektől

possessives of ütközet possessor singular possession plural possession 1st person sing. ütközetem ütközeteim 2nd person sing. ütközeted ütközeteid 3rd person sing. ütközete ütközetei 1st person plural ütközetünk ütközeteink 2nd person plural ütközetetek ütközeteitek 3rd person plural ütközetük ütközeteik