bégum

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: begum, Begum, and Begüm

French[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /be.ɡym/
  • (file)

Noun[edit]

bégum f (plural bégums)

  1. begum

Further reading[edit]

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From English begum, from Urdu بیگم (begam, lady).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbeːɡum]
  • Hyphenation: bé‧gum
  • Rhymes: -um

Noun[edit]

bégum (plural bégumok)

  1. begum

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative bégum bégumok
accusative bégumot bégumokat
dative bégumnak bégumoknak
instrumental bégummal bégumokkal
causal-final bégumért bégumokért
translative bégummá bégumokká
terminative bégumig bégumokig
essive-formal bégumként bégumokként
essive-modal
inessive bégumban bégumokban
superessive bégumon bégumokon
adessive bégumnál bégumoknál
illative bégumba bégumokba
sublative bégumra bégumokra
allative bégumhoz bégumokhoz
elative bégumból bégumokból
delative bégumról bégumokról
ablative bégumtól bégumoktól
non-attributive
possessive - singular
bégumé bégumoké
non-attributive
possessive - plural
béguméi bégumokéi
Possessive forms of bégum
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bégumom bégumjaim
2nd person sing. bégumod bégumjaid
3rd person sing. bégumja bégumjai
1st person plural bégumunk bégumjaink
2nd person plural bégumotok bégumjaitok
3rd person plural bégumjuk bégumjaik