felelet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

felel (to reply, answer) +‎ -et (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɛlɛlɛt]
  • Hyphenation: fe‧le‧let
  • Rhymes: -ɛt

Noun[edit]

felelet (plural feleletek)

  1. reply, response
    Synonym: válasz
  2. (education) oral test (especially in terms of its result, sometimes qualified by an adjective indicating the grade received for it)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative felelet feleletek
accusative feleletet feleleteket
dative feleletnek feleleteknek
instrumental felelettel feleletekkel
causal-final feleletért feleletekért
translative feleletté feleletekké
terminative feleletig feleletekig
essive-formal feleletként feleletekként
essive-modal feleletül
inessive feleletben feleletekben
superessive feleleten feleleteken
adessive feleletnél feleleteknél
illative feleletbe feleletekbe
sublative feleletre feleletekre
allative felelethez feleletekhez
elative feleletből feleletekből
delative feleletről feleletekről
ablative felelettől feleletektől
non-attributive
possessive - singular
feleleté feleleteké
non-attributive
possessive - plural
feleletéi feleletekéi
Possessive forms of felelet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. feleletem feleleteim
2nd person sing. feleleted feleleteid
3rd person sing. felelete feleletei
1st person plural feleletünk feleleteink
2nd person plural feleletetek feleleteitek
3rd person plural feleletük feleleteik

Derived terms[edit]

Related terms[edit]

Further reading[edit]

  • felelet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN