futás

See also: futas

Hungarian

Etymology

fut (“to run”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfutaːʃ]
• Hyphenation: fu‧tás
• Rhymes: -aːʃ

Noun

futás (usually uncountable, plural futások)

1. verbal noun of fut: run, running, bolt, fleeing

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	futás	futások
accusative	futást	futásokat
dative	futásnak	futásoknak
instrumental	futással	futásokkal
causal-final	futásért	futásokért
translative	futássá	futásokká
terminative	futásig	futásokig
essive-formal	futásként	futásokként
essive-modal	—	—
inessive	futásban	futásokban
superessive	futáson	futásokon
adessive	futásnál	futásoknál
illative	futásba	futásokba
sublative	futásra	futásokra
allative	futáshoz	futásokhoz
elative	futásból	futásokból
delative	futásról	futásokról
ablative	futástól	futásoktól
non-attributive possessive - singular	futásé	futásoké
non-attributive possessive - plural	futáséi	futásokéi

Possessive forms of futás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	futásom	futásaim
2nd person sing.	futásod	futásaid
3rd person sing.	futása	futásai
1st person plural	futásunk	futásaink
2nd person plural	futásotok	futásaitok
3rd person plural	futásuk	futásaik

Derived terms

• futási
• futású

 

Compound words

• akadályfutás
• ámokfutás
• gátfutás
• maratonfutás
• pályafutás
• síkfutás
• sprintfutás
• tájfutás
• távfutás
• zsákfutás

 

Expressions

• futásnak ered
• szégyen a futás, de hasznos

 

Interjection

Futás!

1. Run for it! (calling on one's companion[s] to flee)

Further reading

• futás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN