hívókártya

Hungarian

Etymology

hívó (“calling”) +‎ kártya (“card”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhiːvoːkaːrcɒ]
• Hyphenation: hí‧vó‧kár‧tya
• Rhymes: -cɒ

Noun

hívókártya (plural hívókártyák)

1. phonecard, telephone card, calling card (normally works with a PIN as opposed to a stored-value phone card)

   Coordinate terms: (historical) telefonkártya, feltöltőkártya

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	hívókártya	hívókártyák
accusative	hívókártyát	hívókártyákat
dative	hívókártyának	hívókártyáknak
instrumental	hívókártyával	hívókártyákkal
causal-final	hívókártyáért	hívókártyákért
translative	hívókártyává	hívókártyákká
terminative	hívókártyáig	hívókártyákig
essive-formal	hívókártyaként	hívókártyákként
essive-modal	—	—
inessive	hívókártyában	hívókártyákban
superessive	hívókártyán	hívókártyákon
adessive	hívókártyánál	hívókártyáknál
illative	hívókártyába	hívókártyákba
sublative	hívókártyára	hívókártyákra
allative	hívókártyához	hívókártyákhoz
elative	hívókártyából	hívókártyákból
delative	hívókártyáról	hívókártyákról
ablative	hívókártyától	hívókártyáktól
non-attributive possessive - singular	hívókártyáé	hívókártyáké
non-attributive possessive - plural	hívókártyáéi	hívókártyákéi

Possessive forms of hívókártya
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hívókártyám	hívókártyáim
2nd person sing.	hívókártyád	hívókártyáid
3rd person sing.	hívókártyája	hívókártyái
1st person plural	hívókártyánk	hívókártyáink
2nd person plural	hívókártyátok	hívókártyáitok
3rd person plural	hívókártyájuk	hívókártyáik