hűséges
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
hűség (“faithfulness, loyalty”) + -es (adjective-forming suffix)
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
hűséges (comparative hűségesebb, superlative leghűségesebb)
Declension[edit]
| Inflection of hűséges | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hűséges | hűségesek |
| accusative | hűségeset hűségest |
hűségeseket |
| dative | hűségesnek | hűségeseknek |
| instrumental | hűségessel | hűségesekkel |
| causal-final | hűségesért | hűségesekért |
| translative | hűségessé | hűségesekké |
| terminative | hűségesig | hűségesekig |
| essive-formal | hűségesként | hűségesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hűségesben | hűségesekben |
| superessive | hűségesen | hűségeseken |
| adessive | hűségesnél | hűségeseknél |
| illative | hűségesbe | hűségesekbe |
| sublative | hűségesre | hűségesekre |
| allative | hűségeshez | hűségesekhez |
| elative | hűségesből | hűségesekből |
| delative | hűségesről | hűségesekről |
| ablative | hűségestől | hűségesektől |
| non-attributive possessive - singular |
hűségesé | hűségeseké |
| non-attributive possessive - plural |
hűségeséi | hűségesekéi |
Further reading[edit]
- hűséges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN