hegycsúcs

Hungarian

Etymology

hegy + csúcs

Pronunciation

• IPA: /ˈhɛɟt͡ʃuːt͡ʃ/
• Hyphenation: hegy‧csúcs

Noun

hegycsúcs (plural hegycsúcsok)

1. peak (mountain top)

Declension

declension of hegycsúcs singular plural nominative hegycsúcs hegycsúcsok accusative hegycsúcsot hegycsúcsokat dative hegycsúcsnak hegycsúcsoknak instrumental hegycsúccsal hegycsúcsokkal causal-final hegycsúcsért hegycsúcsokért translative hegycsúccsá hegycsúcsokká terminative hegycsúcsig hegycsúcsokig essive-formal hegycsúcsként hegycsúcsokként essive-modal - - inessive hegycsúcsban hegycsúcsokban superessive hegycsúcson hegycsúcsokon adessive hegycsúcsnál hegycsúcsoknál illative hegycsúcsba hegycsúcsokba sublative hegycsúcsra hegycsúcsokra allative hegycsúcshoz hegycsúcsokhoz elative hegycsúcsból hegycsúcsokból delative hegycsúcsról hegycsúcsokról ablative hegycsúcstól hegycsúcsoktól

possessives of hegycsúcs possessor singular possession plural possession 1st person sing. hegycsúcsom hegycsúcsaim 2nd person sing. hegycsúcsod hegycsúcsaid 3rd person sing. hegycsúcsa hegycsúcsai 1st person plural hegycsúcsunk hegycsúcsaink 2nd person plural hegycsúcsotok hegycsúcsaitok 3rd person plural hegycsúcsuk hegycsúcsaik