horoszkóp

Hungarian

Etymology

From German Horoskop, from Medieval Latin horoscopus (“horoscope”), from Ancient Greek ὡροσκόπος (hōroskopos, “one who watches the time”), from ὥρα (hōra, “any limited time”) + σκοπός (skopos, “watcher”).

Pronunciation

• IPA: /ˈhoroskoːp/
• Hyphenation: ho‧rosz‧kóp

Noun

horoszkóp (plural horoszkópok)

1. horoscope

Declension

declension of horoszkóp singular plural nominative horoszkóp horoszkópok accusative horoszkópot horoszkópokat dative horoszkópnak horoszkópoknak instrumental horoszkóppal horoszkópokkal causal-final horoszkópért horoszkópokért translative horoszkóppá horoszkópokká terminative horoszkópig horoszkópokig essive-formal horoszkópként horoszkópokként essive-modal - - inessive horoszkópban horoszkópokban superessive horoszkópon horoszkópokon adessive horoszkópnál horoszkópoknál illative horoszkópba horoszkópokba sublative horoszkópra horoszkópokra allative horoszkóphoz horoszkópokhoz elative horoszkópból horoszkópokból delative horoszkópról horoszkópokról ablative horoszkóptól horoszkópoktól

possessives of horoszkóp possessor singular possession plural possession 1st person sing. horoszkópom horoszkópjaim 2nd person sing. horoszkópod horoszkópjaid 3rd person sing. horoszkópja horoszkópjai 1st person plural horoszkópunk horoszkópjaink 2nd person plural horoszkópotok horoszkópjaitok 3rd person plural horoszkópjuk horoszkópjaik