irt

See also IRT, and írt

Hungarian

Pronunciation

• IPA: /ˈirt/

Verb

irt

1. to exterminate, to extirpate, to eradicate, to slaughter, to destroy

Conjugation

conjugation of irt

Infinitive			irtani
Past participle			irtott
Present participle			irtó
Future participle			irtandó
Adverbial participle			irtva
Potential			irthat
			1st person sg.	2nd person sg. informal	3rd person sg., 2nd person sg. formal	1st person pl.	2nd person pl. informal	3rd person pl., 2nd person pl. formal
Indicative Mood	Present	Indefinite	irtok	irtasz	irt	irtunk	irtotok	irtanak
		Definite	irtom én téged/titeket irtalak	irtod	irtja	irtjuk	irtjátok	irtják
	Past	Indefinite	irtottam	irtottál	irtott	irtottunk	irtottatok	irtottak
		Definite	irtottam én téged/titeket irtottalak	irtottad	irtotta	irtottuk	irtottátok	irtották
Conditional Mood	Present	Indefinite	irtanék	irtanál	irtana	irtanánk	irtanátok	irtanának
		Definite	irtanám én téged/titeket irtanálak	irtanád	irtaná	irtanánk	irtanátok	irtanák
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	irtsak	irts or irtsál	irtson	irtsunk	irtsatok	irtsanak
		Definite	irtsam én téged/titeket irtsalak	irtsd or irtsad	irtsa	irtsuk	irtsátok	irtsák
Conjugated Infinitive			irtanom	irtanod	irtania	irtanunk	irtanotok	irtaniuk

Derived terms

• irtás

With verb prefixes

• kiirt v

Usage notes

Should not be mistaken with írt (wrote), which is spelled with a long í.