isten

See also Isten

Hungarian

Pronunciation

• IPA: /ˈiʃtɛn/
• Hyphenation: is‧ten

Noun

isten (plural istenek)

1. god

Declension

declension of isten singular plural nominative isten istenek accusative istent isteneket dative istennek isteneknek instrumental istennel istenekkel causal-final istenért istenekért translative istenné istenekké terminative istenig istenekig essive-formal istenként istenekként essive-modal - - inessive istenben istenekben superessive istenen isteneken adessive istennél isteneknél illative istenbe istenekbe sublative istenre istenekre allative istenhez istenekhez elative istenből istenekből delative istenről istenekről ablative istentől istenektől

possessives of isten possessor singular possession plural possession 1st person sing. istenem isteneim 2nd person sing. istened isteneid 3rd person sing. istene istenei 1st person plural istenünk isteneink 2nd person plural istenetek isteneitek 3rd person plural istenük isteneik

Derived terms

• isteni
• istenít
• istenség
• istentelen

Compound words

félisten istenadta istencsapása

istenfélő istenhívő istenítélet

istenkáromlás istenkáromló istennő istennyila

istentagadó istentisztelet istenverte

Expressions

• az isten háta mögött