köszöntés

Hungarian

Etymology

köszönt +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøsønteːʃ]
• Hyphenation: kö‧szön‧tés

Noun

köszöntés (plural köszöntések)

1. verbal noun of köszönt:
   1. greeting, salutation, welcome

      Synonym: üdvözlet

   2. felicitation, congratulation, toast (on festive occasions)

      Synonyms: felköszöntés, gratuláció, jókívánság, szerencsekívánat

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	köszöntés	köszöntések
accusative	köszöntést	köszöntéseket
dative	köszöntésnek	köszöntéseknek
instrumental	köszöntéssel	köszöntésekkel
causal-final	köszöntésért	köszöntésekért
translative	köszöntéssé	köszöntésekké
terminative	köszöntésig	köszöntésekig
essive-formal	köszöntésként	köszöntésekként
essive-modal	—	—
inessive	köszöntésben	köszöntésekben
superessive	köszöntésen	köszöntéseken
adessive	köszöntésnél	köszöntéseknél
illative	köszöntésbe	köszöntésekbe
sublative	köszöntésre	köszöntésekre
allative	köszöntéshez	köszöntésekhez
elative	köszöntésből	köszöntésekből
delative	köszöntésről	köszöntésekről
ablative	köszöntéstől	köszöntésektől
non-attributive possessive - singular	köszöntésé	köszöntéseké
non-attributive possessive - plural	köszöntéséi	köszöntésekéi

Possessive forms of köszöntés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	köszöntésem	köszöntéseim
2nd person sing.	köszöntésed	köszöntéseid
3rd person sing.	köszöntése	köszöntései
1st person plural	köszöntésünk	köszöntéseink
2nd person plural	köszöntésetek	köszöntéseitek
3rd person plural	köszöntésük	köszöntéseik

Further reading

• köszöntés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN