köteg

Hungarian

Etymology

From köt + -eg

Pronunciation

• IPA: /ˈkøtɛɡ/
• Hyphenation: kö‧teg

Noun

köteg (plural kötegek)

1. bundle
2. (computing) batch

Declension

declension of köteg singular plural nominative köteg kötegek accusative köteget kötegeket dative kötegnek kötegeknek instrumental köteggel kötegekkel causal-final kötegért kötegekért translative köteggé kötegekké terminative kötegig kötegekig essive-formal kötegként kötegekként essive-modal - - inessive kötegben kötegekben superessive kötegen kötegeken adessive kötegnél kötegeknél illative kötegbe kötegekbe sublative kötegre kötegekre allative köteghez kötegekhez elative kötegből kötegekből delative kötegről kötegekről ablative kötegtől kötegektől

possessives of köteg possessor singular possession plural possession 1st person sing. kötegem kötegeim 2nd person sing. köteged kötegeid 3rd person sing. kötege kötegei 1st person plural kötegünk kötegeink 2nd person plural kötegetek kötegeitek 3rd person plural kötegük kötegeik