közlékeny

Hungarian

Etymology

közöl (“to convey”) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøzleːkɛɲ]
• Hyphenation: köz‧lé‧keny
• Rhymes: -ɛɲ

Adjective

közlékeny (comparative közlékenyebb, superlative legközlékenyebb)

1. communicative

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	közlékeny	közlékenyek
accusative	közlékenyet	közlékenyeket
dative	közlékenynek	közlékenyeknek
instrumental	közlékennyel	közlékenyekkel
causal-final	közlékenyért	közlékenyekért
translative	közlékennyé	közlékenyekké
terminative	közlékenyig	közlékenyekig
essive-formal	közlékenyként	közlékenyekként
essive-modal	—	—
inessive	közlékenyben	közlékenyekben
superessive	közlékenyen	közlékenyeken
adessive	közlékenynél	közlékenyeknél
illative	közlékenybe	közlékenyekbe
sublative	közlékenyre	közlékenyekre
allative	közlékenyhez	közlékenyekhez
elative	közlékenyből	közlékenyekből
delative	közlékenyről	közlékenyekről
ablative	közlékenytől	közlékenyektől
non-attributive possessive - singular	közlékenyé	közlékenyeké
non-attributive possessive - plural	közlékenyéi	közlékenyekéi

Derived terms

• közlékenyen
• közlékenység

 

Further reading

• közlékeny in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN