közmondás

Definition from Wiktionary, a free dictionary

Contents 1 Hungarian 1.1 Etymology 1.2 Pronunciation 1.3 Noun 1.3.1 Declension

[edit] Hungarian

[edit] Etymology

köz + mondás

[edit] Pronunciation

• IPA: /ˈkøzmondaːʃ/
• Hyphenation: köz‧mon‧dás

[edit] Noun

közmondás (plural közmondások)

1. proverb (phrase)

[edit] Declension

declension of közmondás singular plural nominative közmondás közmondások accusative közmondást közmondásokat dative közmondásnak közmondásoknak instrumental közmondással közmondásokkal causal-final közmondásért közmondásokért translative közmondássá közmondásokká terminative közmondásig közmondásokig essive-formal közmondásként közmondásokként essive-modal - - inessive közmondásban közmondásokban superessive közmondáson közmondásokon adessive közmondásnál közmondásoknál illative közmondásba közmondásokba sublative közmondásra közmondásokra allative közmondáshoz közmondásokhoz elative közmondásból közmondásokból delative közmondásról közmondásokról ablative közmondástól közmondásoktól

possessives of közmondás possessor singular possession plural possession 1st person sing. közmondásom közmondásaim 2nd person sing. közmondásod közmondásaid 3rd person sing. közmondása közmondásai 1st person plural közmondásunk közmondásaink 2nd person plural közmondásotok közmondásaitok 3rd person plural közmondásuk közmondásaik