kertészet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kert (garden) +‎ -észet (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛrteːsɛt]
  • Hyphenation: ker‧té‧szet
  • Rhymes: -ɛt

Noun[edit]

kertészet (plural kertészetek)

  1. horticulture, gardening (the care of a garden)
  2. nursery (a place where young trees, shrubs, vines, etc., are cultivated for transplanting)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kertészet kertészetek
accusative kertészetet kertészeteket
dative kertészetnek kertészeteknek
instrumental kertészettel kertészetekkel
causal-final kertészetért kertészetekért
translative kertészetté kertészetekké
terminative kertészetig kertészetekig
essive-formal kertészetként kertészetekként
essive-modal
inessive kertészetben kertészetekben
superessive kertészeten kertészeteken
adessive kertészetnél kertészeteknél
illative kertészetbe kertészetekbe
sublative kertészetre kertészetekre
allative kertészethez kertészetekhez
elative kertészetből kertészetekből
delative kertészetről kertészetekről
ablative kertészettől kertészetektől
non-attributive
possessive - singular
kertészeté kertészeteké
non-attributive
possessive - plural
kertészetéi kertészetekéi
Possessive forms of kertészet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kertészetem kertészeteim
2nd person sing. kertészeted kertészeteid
3rd person sing. kertészete kertészetei
1st person plural kertészetünk kertészeteink
2nd person plural kertészetetek kertészeteitek
3rd person plural kertészetük kertészeteik

Derived terms[edit]

Related terms[edit]

Further reading[edit]