nyugtalanság

Hungarian

Etymology

nyugtalan +‎ -ság

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲuktɒlɒnʃaːɡ]
• Hyphenation: nyug‧ta‧lan‧ság

Noun

nyugtalanság (usually uncountable, plural nyugtalanságok)

1. restlessness, disquiet, disquietude, uneasiness, anxiety, inquietude
2. unrest, agitation, disturbance, turbulence, turmoil (a state of trouble and confusion, especially in a political context)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyugtalanság	nyugtalanságok
accusative	nyugtalanságot	nyugtalanságokat
dative	nyugtalanságnak	nyugtalanságoknak
instrumental	nyugtalansággal	nyugtalanságokkal
causal-final	nyugtalanságért	nyugtalanságokért
translative	nyugtalansággá	nyugtalanságokká
terminative	nyugtalanságig	nyugtalanságokig
essive-formal	nyugtalanságként	nyugtalanságokként
essive-modal	—	—
inessive	nyugtalanságban	nyugtalanságokban
superessive	nyugtalanságon	nyugtalanságokon
adessive	nyugtalanságnál	nyugtalanságoknál
illative	nyugtalanságba	nyugtalanságokba
sublative	nyugtalanságra	nyugtalanságokra
allative	nyugtalansághoz	nyugtalanságokhoz
elative	nyugtalanságból	nyugtalanságokból
delative	nyugtalanságról	nyugtalanságokról
ablative	nyugtalanságtól	nyugtalanságoktól
non-attributive possessive - singular	nyugtalanságé	nyugtalanságoké
non-attributive possessive - plural	nyugtalanságéi	nyugtalanságokéi

Possessive forms of nyugtalanság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyugtalanságom	nyugtalanságaim
2nd person sing.	nyugtalanságod	nyugtalanságaid
3rd person sing.	nyugtalansága	nyugtalanságai
1st person plural	nyugtalanságunk	nyugtalanságaink
2nd person plural	nyugtalanságotok	nyugtalanságaitok
3rd person plural	nyugtalanságuk	nyugtalanságaik

Further reading

• nyugtalanság in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN