szőrme

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szőr +‎ -me

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsøːrmɛ]
  • Hyphenation: szőr‧me
  • Rhymes: -mɛ

Noun[edit]

szőrme (plural szőrmék)

  1. fur

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szőrme szőrmék
accusative szőrmét szőrméket
dative szőrmének szőrméknek
instrumental szőrmével szőrmékkel
causal-final szőrméért szőrmékért
translative szőrmévé szőrmékké
terminative szőrméig szőrmékig
essive-formal szőrmeként szőrmékként
essive-modal
inessive szőrmében szőrmékben
superessive szőrmén szőrméken
adessive szőrménél szőrméknél
illative szőrmébe szőrmékbe
sublative szőrmére szőrmékre
allative szőrméhez szőrmékhez
elative szőrméből szőrmékből
delative szőrméről szőrmékről
ablative szőrmétől szőrméktől
non-attributive
possessive - singular
szőrméé szőrméké
non-attributive
possessive - plural
szőrmééi szőrmékéi
Possessive forms of szőrme
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szőrmém szőrméim
2nd person sing. szőrméd szőrméid
3rd person sing. szőrméja szőrméi
1st person plural szőrménk szőrméink
2nd person plural szőrmétok szőrméitok
3rd person plural szőrméjuk szőrméik

Further reading[edit]

  • szőrme in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN