szabotőr

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Saboteur, from French saboteur[1] with +‎ -őr ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈsɒbotøːr/
  • Hyphenation: sza‧bo‧tőr

Noun[edit]

szabotőr (plural szabotőrök)

  1. saboteur

Declension[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2