szertartás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From obsolete szer (method, custom, procedure) +‎ tartás (keeping), originally from the obsolete phrase szert tart (to follow a procedure or custom, literally szert +‎ tart).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛrtɒrtaːʃ]
  • Hyphenation: szer‧tar‧tás

Noun[edit]

szertartás (plural szertartások)

  1. protocol, ceremonial
    Synonyms: ceremónia, eljárás, protokoll
  2. (religion) ritual, rite, service
    Synonyms: ceremónia, rítus
  3. ceremony, formality
    Synonyms: ceremónia, formaság, (the latter in negative constructions) teketória

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szertartás szertartások
accusative szertartást szertartásokat
dative szertartásnak szertartásoknak
instrumental szertartással szertartásokkal
causal-final szertartásért szertartásokért
translative szertartássá szertartásokká
terminative szertartásig szertartásokig
essive-formal szertartásként szertartásokként
essive-modal
inessive szertartásban szertartásokban
superessive szertartáson szertartásokon
adessive szertartásnál szertartásoknál
illative szertartásba szertartásokba
sublative szertartásra szertartásokra
allative szertartáshoz szertartásokhoz
elative szertartásból szertartásokból
delative szertartásról szertartásokról
ablative szertartástól szertartásoktól
non-attributive
possessive - singular
szertartásé szertartásoké
non-attributive
possessive - plural
szertartáséi szertartásokéi
Possessive forms of szertartás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szertartásom szertartásaim
2nd person sing. szertartásod szertartásaid
3rd person sing. szertartása szertartásai
1st person plural szertartásunk szertartásaink
2nd person plural szertartásotok szertartásaitok
3rd person plural szertartásuk szertartásaik

Derived terms[edit]

Compound words

References[edit]

  1. ^ szertartás in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading[edit]