találmány

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

talál +‎ -mány

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɒlaːlmaːɲ]
  • Hyphenation: ta‧lál‧mány

Noun[edit]

találmány (plural találmányok)

  1. invention

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative találmány találmányok
accusative találmányt találmányokat
dative találmánynak találmányoknak
instrumental találmánnyal találmányokkal
causal-final találmányért találmányokért
translative találmánnyá találmányokká
terminative találmányig találmányokig
essive-formal találmányként találmányokként
essive-modal
inessive találmányban találmányokban
superessive találmányon találmányokon
adessive találmánynál találmányoknál
illative találmányba találmányokba
sublative találmányra találmányokra
allative találmányhoz találmányokhoz
elative találmányból találmányokból
delative találmányról találmányokról
ablative találmánytól találmányoktól
non-attributive
possessive - singular
találmányé találmányoké
non-attributive
possessive - plural
találmányéi találmányokéi
Possessive forms of találmány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. találmányom találmányaim
2nd person sing. találmányod találmányaid
3rd person sing. találmánya találmányai
1st person plural találmányunk találmányaink
2nd person plural találmányotok találmányaitok
3rd person plural találmányuk találmányaik

Further reading[edit]