természet

Hungarian

Etymology

From terem (“grow”)

Pronunciation

• IPA: /ˈtɛrmeːsɛt/
• Hyphenation: ter‧mé‧szet

Noun

természet (plural természetek)

1. nature (environment)
2. nature (essential characteristics)

Declension

declension of természet singular plural nominative természet természetek accusative természetet természeteket dative természetnek természeteknek instrumental természettel természetekkel causal-final természetért természetekért translative természetté természetekké terminative természetig természetekig essive-formal természetként természetekként essive-modal természetül - inessive természetben természetekben superessive természeten természeteken adessive természetnél természeteknél illative természetbe természetekbe sublative természetre természetekre allative természethez természetekhez elative természetből természetekből delative természetről természetekről ablative természettől természetektől

possessives of természet possessor singular possession plural possession 1st person sing. természetem természeteim 2nd person sing. természeted természeteid 3rd person sing. természete természetei 1st person plural természetünk természeteink 2nd person plural természetetek természeteitek 3rd person plural természetük természeteik

Derived terms

• természetes
• természettudomány