végbél

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology[edit]

vég (end; terminal) +‎ bél (intestine)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈveːɡbeːl]
  • Hyphenation: vég‧bél
  • Rhymes: -eːl

Noun[edit]

végbél (plural végbelek)

  1. (anatomy) rectum (the terminal part of the large intestine through which feces pass)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative végbél végbelek
accusative végbelet végbeleket
dative végbélnek végbeleknek
instrumental végbéllel végbelekkel
causal-final végbélért végbelekért
translative végbéllé végbelekké
terminative végbélig végbelekig
essive-formal végbélként végbelekként
essive-modal
inessive végbélben végbelekben
superessive végbelen végbeleken
adessive végbélnél végbeleknél
illative végbélbe végbelekbe
sublative végbélre végbelekre
allative végbélhez végbelekhez
elative végbélből végbelekből
delative végbélről végbelekről
ablative végbéltől végbelektől
non-attributive
possessive - singular
végbélé végbeleké
non-attributive
possessive - plural
végbéléi végbelekéi
Possessive forms of végbél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. végbelem végbeleim
2nd person sing. végbeled végbeleid
3rd person sing. végbele végbelei
1st person plural végbelünk végbeleink
2nd person plural végbeletek végbeleitek
3rd person plural végbelük végbeleik

Derived terms[edit]

Further reading[edit]

  • végbél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN