állatorvos

Hungarian

Etymology

állat (“animal”) +‎ orvos (“doctor”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlːɒtorvoʃ]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: ál‧lat‧or‧vos

Noun

állatorvos (plural állatorvosok)

1. veterinarian

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	állatorvos	állatorvosok
accusative	állatorvost	állatorvosokat
dative	állatorvosnak	állatorvosoknak
instrumental	állatorvossal	állatorvosokkal
causal-final	állatorvosért	állatorvosokért
translative	állatorvossá	állatorvosokká
terminative	állatorvosig	állatorvosokig
essive-formal	állatorvosként	állatorvosokként
essive-modal	—	—
inessive	állatorvosban	állatorvosokban
superessive	állatorvoson	állatorvosokon
adessive	állatorvosnál	állatorvosoknál
illative	állatorvosba	állatorvosokba
sublative	állatorvosra	állatorvosokra
allative	állatorvoshoz	állatorvosokhoz
elative	állatorvosból	állatorvosokból
delative	állatorvosról	állatorvosokról
ablative	állatorvostól	állatorvosoktól
non-attributive possessive - singular	állatorvosé	állatorvosoké
non-attributive possessive - plural	állatorvoséi	állatorvosokéi

Possessive forms of állatorvos
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	állatorvosom	állatorvosaim
2nd person sing.	állatorvosod	állatorvosaid
3rd person sing.	állatorvosa	állatorvosai
1st person plural	állatorvosunk	állatorvosaink
2nd person plural	állatorvosotok	állatorvosaitok
3rd person plural	állatorvosuk	állatorvosaik

Derived terms

• állatorvosi

 

Compound words

• állatorvos-tudomány
• állatorvostan

 

Further reading

• állatorvos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• állatorvos in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)