átkozott

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

átkoz +‎ -ott

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈaːtkozotː]
  • Hyphenation: át‧ko‧zott

Adjective[edit]

átkozott (comparative átkozottabb, superlative legátkozottabb)

  1. cursed, damned, damn

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative átkozott átkozottak
accusative átkozottat átkozottakat
dative átkozottnak átkozottaknak
instrumental átkozottal átkozottakkal
causal-final átkozottért átkozottakért
translative átkozottá átkozottakká
terminative átkozottig átkozottakig
essive-formal átkozottként átkozottakként
essive-modal átkozottul
inessive átkozottban átkozottakban
superessive átkozotton átkozottakon
adessive átkozottnál átkozottaknál
illative átkozottba átkozottakba
sublative átkozottra átkozottakra
allative átkozotthoz átkozottakhoz
elative átkozottból átkozottakból
delative átkozottról átkozottakról
ablative átkozottól átkozottaktól

Derived terms[edit]

Verb[edit]

átkozott

  1. third-person singular indicative past indefinite of átkoz
  2. past participle of átkoz