értéktelen

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

érték +‎ -telen

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːrteːktɛlɛn]
  • Hyphenation: ér‧ték‧te‧len

Adjective[edit]

értéktelen (comparative értéktelenebb, superlative legértéktelenebb)

  1. worthless, valueless, cheap

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative értéktelen értéktelenek
accusative értéktelent értékteleneket
dative értéktelennek értékteleneknek
instrumental értéktelennel értéktelenekkel
causal-final értéktelenért értéktelenekért
translative értéktelenné értéktelenekké
terminative értéktelenig értéktelenekig
essive-formal értéktelenként értéktelenekként
essive-modal értéktelenül
inessive értéktelenben értéktelenekben
superessive értéktelenen értékteleneken
adessive értéktelennél értékteleneknél
illative értéktelenbe értéktelenekbe
sublative értéktelenre értéktelenekre
allative értéktelenhez értéktelenekhez
elative értéktelenből értéktelenekből
delative értéktelenről értéktelenekről
ablative értéktelentől értéktelenektől

Antonyms[edit]