ő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
ő U+0151, ő
LATIN SMALL LETTER O WITH DOUBLE ACUTE
Composition:o [U+006F] + ◌̋ [U+030B]
Ő
[U+0150]
Latin Extended-A Œ
[U+0152]

Hungarian

[edit]

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
question this that same every-/all no- relative some any else
e/i- a/o- ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + qu. vala  akár
bár
más
who ki ő u mindenki senki aki v a b m
what mi ez az u u minden semmi ami /
amely
v a b m
which melyik mindegyik
mind
semelyik
egyik sem
amelyik v a b m
how hogy(an)
miként
így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan
sehogy(an)
semmiképpen
(a)mint
ahogy(an)
v
v
a b
a b
m/m
m/m
whatlike
what kind
milyen
miféle
ilyen
efféle
olyan
afféle
u u mindenféle semmilyen
semmiféle
amilyen v
v
a b
a b
m
m/m
where hol itt ott u u mindenhol
mindenütt
sehol ahol v a b m
m
from wh. honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
to where hova
hová
ide oda u u mindenhova
mindenhová
sehova
sehová
ahova
ahová
v
v
a b
a b
m
m
from
which way
merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
which way merre
merrefelé
erre
errefelé
arra
arrafelé
u u mindenfelé semerre amerre v a b m
why miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
how many hány ennyi annyi u u mind
az összes
sehány ahány v a b
how much mennyi semennyi amennyi v a b
wh. extent mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b
what size mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b
what time mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)
amikor v a b m
how long
how far
meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (whoever);
is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (no matter what).
né- (some) forms compounds with few words.

Alternative forms

[edit]
  • (early obsolete) , (mid-obsolete, between the 16th–18th centuries) , (late obsolete, till the early 19th century) ö́ [1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈøː]
  • Audio:(file)
  • Rhymes: -øː

Etymology 1

[edit]

From Proto-Finno-Ugric *sȣ̈ (he, she, it). Cognates include Southern Mansi tü, tüw-, Northern Mansi тав (tav, he, she), Finnish hän.[2]

Pronoun

[edit]

ő

  1. (personal) he, she (third-person singular, nominative form; usually omitted as redundant due to the verb suffix, except for emphasis or contrast)
    Ő hagyta itt.S/he left it here [it was left here by him/her, rather than by someone else].
  2. Optional (redundant) element used for emphasis in third-person possessive constructions, whether singular or plural, if the possessor is otherwise not explicit; normally preceded by the article az (the):
    1. construed with -a/-e/-ja/-je/-i/-ai/-ei/-jai/-jei (his/her): his or her
      az ő asztala (usually az asztala, rarely asztala)his/her table/desk
      az ő széke (usually a széke, rarely széke)his/her chair
    2. construed with -uk/-ük/-juk/-jük/-ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik (their): their
      az ő asztaluk (usually az asztaluk, rarely asztaluk)their table/desk
      az ő székük (usually a székük, rarely székük)his/her chair

Pronominal adverbs from case suffixes (cf. postpositions)
ed suffix who? what? this that he/she
(it)*
case v. pr. c.
nom. ki mi ez az ő* / -∅
az / -∅
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt
kit mit ezt azt őt* / -∅
azt / -∅
c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel
azzal/
avval
vele c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá c
ter. -ig meddig eddig addig c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként c
e-m. -ul / -ül c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. All »
Declension
[edit]
Derived terms
[edit]

In all these forms, ő is optional and only serves for emphasis.

Etymology 2

[edit]

Letter

[edit]

ő (lower case, upper case Ő)

  1. The twenty-seventh letter of the Hungarian alphabet, called ő and written in the Latin script.
Declension
[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative ő ő-k
accusative ő-t ő-ket
dative ő-nek ő-knek
instrumental ő-vel ő-kkel
causal-final ő-ért ő-kért
translative ő-vé ő-kké
terminative ő-ig ő-kig
essive-formal ő-ként ő-kként
essive-modal
inessive ő-ben ő-kben
superessive ő-n ő-kön
adessive ő-nél ő-knél
illative ő-be ő-kbe
sublative ő-re ő-kre
allative ő-höz ő-khöz
elative ő-ből ő-kből
delative ő-ről ő-kről
ablative ő-től ő-ktől
non-attributive
possessive - singular
ő-é ő-ké
non-attributive
possessive - plural
ő-éi ő-kéi
Possessive forms of ő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ő-m ő-im
2nd person sing. ő-d ő-id
3rd person sing. ő-je ő-i
1st person plural ő-nk ő-ink
2nd person plural ő-tök ő-itek
3rd person plural ő-jük ő-ik

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Kniezsa, István. A magyar helyesírás története (‘The History of Hungarian Orthography’). 2nd, revised edition. Budapest: Tankönyvkiadó, 1959.
  2. ^ Entry #919 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

[edit]
  • (he/she): ő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (the sound and letter): ő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN