őrség

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Őrség

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

őr (guard) +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈøːrʃeːɡ]
  • Hyphenation: őr‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun[edit]

őrség (plural őrségek)

  1. (military) sentry (a squad responsible for protecting something, as well as the place where this squad resides)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative őrség őrségek
accusative őrséget őrségeket
dative őrségnek őrségeknek
instrumental őrséggel őrségekkel
causal-final őrségért őrségekért
translative őrséggé őrségekké
terminative őrségig őrségekig
essive-formal őrségként őrségekként
essive-modal
inessive őrségben őrségekben
superessive őrségen őrségeken
adessive őrségnél őrségeknél
illative őrségbe őrségekbe
sublative őrségre őrségekre
allative őrséghez őrségekhez
elative őrségből őrségekből
delative őrségről őrségekről
ablative őrségtől őrségektől
non-attributive
possessive - singular
őrségé őrségeké
non-attributive
possessive - plural
őrségéi őrségekéi
Possessive forms of őrség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. őrségem őrségeim
2nd person sing. őrséged őrségeid
3rd person sing. őrsége őrségei
1st person plural őrségünk őrségeink
2nd person plural őrségetek őrségeitek
3rd person plural őrségük őrségeik

Derived terms[edit]

Compound words

Further reading[edit]

  • őrség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN