Merkúr

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: merkur, Merkur, and Merkür

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Etymology[edit]

From the German Merkur, from the Latin Mercurius ‎(Roman god).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛrkuːr]
  • Hyphenation: Mer‧kúr

Proper noun[edit]

Merkúr

  1. (Roman mythology) Mercury (Roman god)
  2. Mercury (planet)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative Merkúr Merkúrok
accusative Merkúrt Merkúrokat
dative Merkúrnak Merkúroknak
instrumental Merkúrral Merkúrokkal
causal-final Merkúrért Merkúrokért
translative Merkúrrá Merkúrokká
terminative Merkúrig Merkúrokig
essive-formal Merkúrként Merkúrokként
essive-modal
inessive Merkúrban Merkúrokban
superessive Merkúron Merkúrokon
adessive Merkúrnál Merkúroknál
illative Merkúrba Merkúrokba
sublative Merkúrra Merkúrokra
allative Merkúrhoz Merkúrokhoz
elative Merkúrból Merkúrokból
delative Merkúrról Merkúrokról
ablative Merkúrtól Merkúroktól
Possessive forms of Merkúr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Merkúrom Merkúrjaim
2nd person sing. Merkúrod Merkúrjaid
3rd person sing. Merkúrja Merkúrjai
1st person plural Merkúrunk Merkúrjaink
2nd person plural Merkúrotok Merkúrjaitok
3rd person plural Merkúrjuk Merkúrjaik

Icelandic[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈmɛr̥k(ʰ)uːr/

Proper noun[edit]

Merkúr m

  1. (Roman mythology) Mercury (Roman god)
  2. Mercury (planet)

Declension[edit]

Synonyms[edit]


Slovak[edit]

Proper noun[edit]

Merkúr m

  1. (Roman mythology) Mercury
  2. Mercury (planet)

External links[edit]

  • Merkúr in Slovak dictionaries at korpus.sk