automatikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German automatisch[1] +‎ -ikus.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒutomɒtikuʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: au‧to‧ma‧ti‧kus

Adjective[edit]

automatikus (comparative automatikusabb, superlative legautomatikusabb)

  1. automatic

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative automatikus automatikusak
accusative automatikusat automatikusakat
dative automatikusnak automatikusaknak
instrumental automatikussal automatikusakkal
causal-final automatikusért automatikusakért
translative automatikussá automatikusakká
terminative automatikusig automatikusakig
essive-formal automatikusként automatikusakként
essive-modal
inessive automatikusban automatikusakban
superessive automatikuson automatikusakon
adessive automatikusnál automatikusaknál
illative automatikusba automatikusakba
sublative automatikusra automatikusakra
allative automatikushoz automatikusakhoz
elative automatikusból automatikusakból
delative automatikusról automatikusakról
ablative automatikustól automatikusaktól

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2