beszélt

Hungarian

Etymology

beszél +‎ -t

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛseːlt]
• Hyphenation: be‧szélt

Verb

beszélt

1. third-person singular indicative past indefinite of beszél

Participle

beszélt

1. past participle of beszél

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	beszélt	beszéltek
accusative	beszéltet	beszélteket
dative	beszéltnek	beszélteknek
instrumental	beszélttel	beszéltekkel
causal-final	beszéltért	beszéltekért
translative	beszéltté	beszéltekké
terminative	beszéltig	beszéltekig
essive-formal	beszéltként	beszéltekként
essive-modal	—	—
inessive	beszéltben	beszéltekben
superessive	beszélten	beszélteken
adessive	beszéltnél	beszélteknél
illative	beszéltbe	beszéltekbe
sublative	beszéltre	beszéltekre
allative	beszélthez	beszéltekhez
elative	beszéltből	beszéltekből
delative	beszéltről	beszéltekről
ablative	beszélttől	beszéltektől
non-attributive possessive – singular	beszélté	beszélteké
non-attributive possessive – plural	beszéltéi	beszéltekéi