címzett

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

címez +‎ -ett

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈt͡siːmzɛtː]
  • Hyphenation: cím‧zett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb[edit]

címzett

  1. third-person singular indicative past indefinite of címez

Participle[edit]

címzett

  1. past participle of címez

Noun[edit]

címzett (plural címzettek)

  1. addressee
    Antonym: feladó

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative címzett címzettek
accusative címzettet címzetteket
dative címzettnek címzetteknek
instrumental címzettel címzettekkel
causal-final címzettért címzettekért
translative címzetté címzettekké
terminative címzettig címzettekig
essive-formal címzettként címzettekként
essive-modal
inessive címzettben címzettekben
superessive címzetten címzetteken
adessive címzettnél címzetteknél
illative címzettbe címzettekbe
sublative címzettre címzettekre
allative címzetthez címzettekhez
elative címzettből címzettekből
delative címzettről címzettekről
ablative címzettől címzettektől
non-attributive
possessive - singular
címzetté címzetteké
non-attributive
possessive - plural
címzettéi címzettekéi
Possessive forms of címzett
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. címzettem címzettjeim
2nd person sing. címzetted címzettjeid
3rd person sing. címzettje címzettjei
1st person plural címzettünk címzettjeink
2nd person plural címzettetek címzettjeitek
3rd person plural címzettjük címzettjeik

Further reading[edit]

  • címzett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • címzett in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)