csomópont

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

csomó +‎ pont

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈt͡ʃomoːpont]
  • Hyphenation: cso‧mó‧pont

Noun[edit]

csomópont (plural csomópontok)

  1. node (vertex of a graph of a network)
  2. intersection, junction (junction of two or more paths)
  3. hub (a point where many routes meet)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative csomópont csomópontok
accusative csomópontot csomópontokat
dative csomópontnak csomópontoknak
instrumental csomóponttal csomópontokkal
causal-final csomópontért csomópontokért
translative csomóponttá csomópontokká
terminative csomópontig csomópontokig
essive-formal csomópontként csomópontokként
essive-modal
inessive csomópontban csomópontokban
superessive csomóponton csomópontokon
adessive csomópontnál csomópontoknál
illative csomópontba csomópontokba
sublative csomópontra csomópontokra
allative csomóponthoz csomópontokhoz
elative csomópontból csomópontokból
delative csomópontról csomópontokról
ablative csomóponttól csomópontoktól
non-attributive
possessive - singular
csomóponté csomópontoké
non-attributive
possessive - plural
csomópontéi csomópontokéi
Possessive forms of csomópont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csomópontom csomópontjaim
2nd person sing. csomópontod csomópontjaid
3rd person sing. csomópontja csomópontjai
1st person plural csomópontunk csomópontjaink
2nd person plural csomópontotok csomópontjaitok
3rd person plural csomópontjuk csomópontjaik