egyik

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

egy +‎ -ik

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛɟːik]
  • (file)
  • Hyphenation: egyik

Pronoun[edit]

egyik

  1. one, one of (a given class, sort, group of people, etc.)
    az egyik könyv érdekes, a másik nem - one of the books is interesting, the other is not

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyik egyikek
accusative egyiket egyikeket
dative egyiknek egyikeknek
instrumental egyikkel egyikekkel
causal-final egyikért egyikekért
translative egyikké egyikekké
terminative egyikig egyikekig
essive-formal egyikként egyikekként
essive-modal
inessive egyikben egyikekben
superessive egyiken egyikeken
adessive egyiknél egyikeknél
illative egyikbe egyikekbe
sublative egyikre egyikekre
allative egyikhez egyikekhez
elative egyikből egyikekből
delative egyikről egyikekről
ablative egyiktől egyikektől
Possessive forms of egyik
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egyikem
2nd person sing. egyiked
3rd person sing. egyike
1st person plural egyikünk
2nd person plural egyiketek
3rd person plural egyikük

Derived terms[edit]