egzotikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowed from Latin exoticus, from Ancient Greek ἐξωτικός (exōtikós, foreign), literally "from the outside", from ἐξω- (exō-, outside), from ἐξ (ex, out of).[1] With -ikus ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛɡzotikuʃ]
  • Hyphenation: eg‧zo‧ti‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective[edit]

egzotikus (comparative egzotikusabb, superlative legegzotikusabb)

  1. exotic

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative egzotikus egzotikusak
accusative egzotikusat egzotikusakat
dative egzotikusnak egzotikusaknak
instrumental egzotikussal egzotikusakkal
causal-final egzotikusért egzotikusakért
translative egzotikussá egzotikusakká
terminative egzotikusig egzotikusakig
essive-formal egzotikusként egzotikusakként
essive-modal
inessive egzotikusban egzotikusakban
superessive egzotikuson egzotikusakon
adessive egzotikusnál egzotikusaknál
illative egzotikusba egzotikusakba
sublative egzotikusra egzotikusakra
allative egzotikushoz egzotikusakhoz
elative egzotikusból egzotikusakból
delative egzotikusról egzotikusakról
ablative egzotikustól egzotikusaktól
non-attributive
possessive - singular
egzotikusé egzotikusaké
non-attributive
possessive - plural
egzotikuséi egzotikusakéi

Derived terms[edit]

See also[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN