elkötelezett

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

elkötelez +‎ -ett

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛlkøtɛlɛzɛtː]
  • Hyphenation: el‧kö‧te‧le‧zett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb[edit]

elkötelezett

  1. third-person singular indicative past indefinite of elkötelez

Participle[edit]

elkötelezett

  1. past participle of elkötelez

Adjective[edit]

elkötelezett (comparative elkötelezettebb, superlative legelkötelezettebb)

  1. committed, devoted, dedicated (used with mellett)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative elkötelezett elkötelezettek
accusative elkötelezettet elkötelezetteket
dative elkötelezettnek elkötelezetteknek
instrumental elkötelezettel elkötelezettekkel
causal-final elkötelezettért elkötelezettekért
translative elkötelezetté elkötelezettekké
terminative elkötelezettig elkötelezettekig
essive-formal elkötelezettként elkötelezettekként
essive-modal
inessive elkötelezettben elkötelezettekben
superessive elkötelezetten elkötelezetteken
adessive elkötelezettnél elkötelezetteknél
illative elkötelezettbe elkötelezettekbe
sublative elkötelezettre elkötelezettekre
allative elkötelezetthez elkötelezettekhez
elative elkötelezettből elkötelezettekből
delative elkötelezettről elkötelezettekről
ablative elkötelezettől elkötelezettektől
non-attributive
possessive - singular
elkötelezetté elkötelezetteké
non-attributive
possessive - plural
elkötelezettéi elkötelezettekéi

Further reading[edit]

  • elkötelezett in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)