fakultatív

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: fakultativ

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German fakultativ, from French facultatif [1] +‎ -ív.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɒkultɒtiːv]
  • Hyphenation: fa‧kul‧ta‧tív

Adjective[edit]

fakultatív (comparative fakultatívabb, superlative legfakultatívabb)

  1. facultative, optional, elective, not mandatory

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative fakultatív fakultatívak
accusative fakultatívat fakultatívakat
dative fakultatívnak fakultatívaknak
instrumental fakultatívval fakultatívakkal
causal-final fakultatívért fakultatívakért
translative fakultatívvá fakultatívakká
terminative fakultatívig fakultatívakig
essive-formal fakultatívként fakultatívakként
essive-modal
inessive fakultatívban fakultatívakban
superessive fakultatívon fakultatívakon
adessive fakultatívnál fakultatívaknál
illative fakultatívba fakultatívakba
sublative fakultatívra fakultatívakra
allative fakultatívhoz fakultatívakhoz
elative fakultatívból fakultatívakból
delative fakultatívról fakultatívakról
ablative fakultatívtól fakultatívaktól

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

References[edit]