felszín

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fel +‎ szín

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɛlsiːn]
  • Hyphenation: fel‧szín

Noun[edit]

felszín ‎(plural felszínek)

  1. surface

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative felszín felszínek
accusative felszínt felszíneket
dative felszínnek felszíneknek
instrumental felszínnel felszínekkel
causal-final felszínért felszínekért
translative felszínné felszínekké
terminative felszínig felszínekig
essive-formal felszínként felszínekként
essive-modal
inessive felszínben felszínekben
superessive felszínen felszíneken
adessive felszínnél felszíneknél
illative felszínbe felszínekbe
sublative felszínre felszínekre
allative felszínhez felszínekhez
elative felszínből felszínekből
delative felszínről felszínekről
ablative felszíntől felszínektől
Possessive forms of felszín
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. felszínem felszíneim
2nd person sing. felszíned felszíneid
3rd person sing. felszíne felszínei
1st person plural felszínünk felszíneink
2nd person plural felszínetek felszíneitek
3rd person plural felszínük felszíneik

Derived terms[edit]