francia

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Francia

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfrɒnt͡sijɒ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: fran‧cia
  • Rhymes: -jɒ

Adjective

[edit]

francia (not comparable)

  1. French (of or relating to France, its people or language)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative francia franciák
accusative franciát franciákat
dative franciának franciáknak
instrumental franciával franciákkal
causal-final franciáért franciákért
translative franciává franciákká
terminative franciáig franciákig
essive-formal franciaként franciákként
essive-modal franciául
inessive franciában franciákban
superessive francián franciákon
adessive franciánál franciáknál
illative franciába franciákba
sublative franciára franciákra
allative franciához franciákhoz
elative franciából franciákból
delative franciáról franciákról
ablative franciától franciáktól
non-attributive
possessive - singular
franciáé franciáké
non-attributive
possessive - plural
franciáéi franciákéi

Derived terms

[edit]
Compound words

(Expressions):

Noun

[edit]

francia (countable and uncountable, plural franciák)

  1. French (person)
  2. French (language)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative francia franciák
accusative franciát franciákat
dative franciának franciáknak
instrumental franciával franciákkal
causal-final franciáért franciákért
translative franciává franciákká
terminative franciáig franciákig
essive-formal franciaként franciákként
essive-modal
inessive franciában franciákban
superessive francián franciákon
adessive franciánál franciáknál
illative franciába franciákba
sublative franciára franciákra
allative franciához franciákhoz
elative franciából franciákból
delative franciáról franciákról
ablative franciától franciáktól
non-attributive
possessive - singular
franciáé franciáké
non-attributive
possessive - plural
franciáéi franciákéi
Possessive forms of francia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. franciám franciáim
2nd person sing. franciád franciáid
3rd person sing. franciája franciái
1st person plural franciánk franciáink
2nd person plural franciátok franciáitok
3rd person plural franciájuk franciáik

Further reading

[edit]
  • francia in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Latin

[edit]

Noun

[edit]

francia

  1. nominative/accusative/vocative plural of francium

References

[edit]