gondolkodás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

gondolkodik (to think) +‎ -ás

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɡondolkodaːʃ]
  • Hyphenation: gon‧dol‧ko‧dás

Noun[edit]

gondolkodás (plural gondolkodások)

  1. thinking, thought

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gondolkodás gondolkodások
accusative gondolkodást gondolkodásokat
dative gondolkodásnak gondolkodásoknak
instrumental gondolkodással gondolkodásokkal
causal-final gondolkodásért gondolkodásokért
translative gondolkodássá gondolkodásokká
terminative gondolkodásig gondolkodásokig
essive-formal gondolkodásként gondolkodásokként
essive-modal
inessive gondolkodásban gondolkodásokban
superessive gondolkodáson gondolkodásokon
adessive gondolkodásnál gondolkodásoknál
illative gondolkodásba gondolkodásokba
sublative gondolkodásra gondolkodásokra
allative gondolkodáshoz gondolkodásokhoz
elative gondolkodásból gondolkodásokból
delative gondolkodásról gondolkodásokról
ablative gondolkodástól gondolkodásoktól
Possessive forms of gondolkodás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gondolkodásom gondolkodásaim
2nd person sing. gondolkodásod gondolkodásaid
3rd person sing. gondolkodása gondolkodásai
1st person plural gondolkodásunk gondolkodásaink
2nd person plural gondolkodásotok gondolkodásaitok
3rd person plural gondolkodásuk gondolkodásaik