gyerek

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Of unknown origin.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɟɛrɛk]
  • (file)
  • Hyphenation: gye‧rek

Noun[edit]

gyerek ‎(plural gyerekek)

  1. child (one’s son or daughter)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gyerek gyerekek
accusative gyereket gyerekeket
dative gyereknek gyerekeknek
instrumental gyerekkel gyerekekkel
causal-final gyerekért gyerekekért
translative gyerekké gyerekekké
terminative gyerekig gyerekekig
essive-formal gyerekként gyerekekként
essive-modal
inessive gyerekben gyerekekben
superessive gyereken gyerekeken
adessive gyereknél gyerekeknél
illative gyerekbe gyerekekbe
sublative gyerekre gyerekekre
allative gyerekhez gyerekekhez
elative gyerekből gyerekekből
delative gyerekről gyerekekről
ablative gyerektől gyerekektől
Possessive forms of gyerek
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyerekem gyerekeim
2nd person sing. gyereked gyerekeid
3rd person sing. gyereke gyerekei
1st person plural gyerekünk gyerekeink
2nd person plural gyereketek gyerekeitek
3rd person plural gyerekük gyerekeik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]