hála

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: hala, halá, hâla, hâlâ, and håla

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From a Slavic language, compare hvala.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhaːlɒ]
  • Hyphenation: há‧la

Noun[edit]

hála ‎(plural hálák)

  1. thanks, gratitude

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative hála hálák
accusative hálát hálákat
dative hálának háláknak
instrumental hálával hálákkal
causal-final háláért hálákért
translative hálává hálákká
terminative háláig hálákig
essive-formal hálaként hálákként
essive-modal hálául
inessive hálában hálákban
superessive hálán hálákon
adessive hálánál háláknál
illative hálába hálákba
sublative hálára hálákra
allative hálához hálákhoz
elative hálából hálákból
delative háláról hálákról
ablative hálától háláktól
Possessive forms of hála
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hálám háláim
2nd person sing. hálád háláid
3rd person sing. hálája hálái
1st person plural hálánk háláink
2nd person plural hálátok háláitok
3rd person plural hálájuk háláik

Derived terms[edit]

(Compound words):


Northern Sami[edit]

Verb[edit]

hála

  1. inflection of hállat:
    1. present indicative connegative
    2. second-person singular imperative
    3. imperative connegative