hullámtörő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

hullám +‎ törő

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈhulːaːmtørøː/
  • Hyphenation: hul‧lám‧tö‧rő

Noun[edit]

hullámtörő ‎(plural hullámtörők)

  1. breakwater (construction)

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, front rounded harmony)
singular plural
nominative hullámtörő hullámtörők
accusative hullámtörőt hullámtörőket
dative hullámtörőnek hullámtörőknek
instrumental hullámtörővel hullámtörőkkel
causal-final hullámtörőért hullámtörőkért
translative hullámtörővé hullámtörőkké
terminative hullámtörőig hullámtörőkig
essive-formal hullámtörőként hullámtörőkként
essive-modal
inessive hullámtörőben hullámtörőkben
superessive hullámtörőn hullámtörőkön
adessive hullámtörőnél hullámtörőknél
illative hullámtörőbe hullámtörőkbe
sublative hullámtörőre hullámtörőkre
allative hullámtörőhöz hullámtörőkhöz
elative hullámtörőből hullámtörőkből
delative hullámtörőről hullámtörőkről
ablative hullámtörőtől hullámtörőktől
Possessive forms of hullámtörő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hullámtörőm hullámtörőim
2nd person sing. hullámtörőd hullámtörőid
3rd person sing. hullámtörője hullámtörői
1st person plural hullámtörőnk hullámtörőink
2nd person plural hullámtörőtök hullámtörőitek
3rd person plural hullámtörőjük hullámtörőik