iksz

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiks]
• Hyphenation: iksz

Noun

iksz (plural ikszek)

1. The name of the Latin-script letter X.
2. cross (mark), X mark, ✗, ☒ (a geometrical figure consisting of two straight lines or bars intersecting each other such that at least one of them is bisected by the other)

   Coordinate term: pipa (“checkmark, tick, ✓”)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	iksz	ikszek
accusative	ikszet	ikszeket
dative	iksznek	ikszeknek
instrumental	iksszel	ikszekkel
causal-final	ikszért	ikszekért
translative	iksszé	ikszekké
terminative	ikszig	ikszekig
essive-formal	ikszként	ikszekként
essive-modal	—	—
inessive	ikszben	ikszekben
superessive	ikszen	ikszeken
adessive	iksznél	ikszeknél
illative	ikszbe	ikszekbe
sublative	ikszre	ikszekre
allative	ikszhez	ikszekhez
elative	ikszből	ikszekből
delative	ikszről	ikszekről
ablative	iksztől	ikszektől
non-attributive possessive - singular	ikszé	ikszeké
non-attributive possessive - plural	ikszéi	ikszekéi

Possessive forms of iksz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ikszem	ikszeim
2nd person sing.	ikszed	ikszeid
3rd person sing.	iksze	ikszei
1st person plural	ikszünk	ikszeink
2nd person plural	ikszetek	ikszeitek
3rd person plural	ikszük	ikszeik

Derived terms

• iksszer
• ikszedik
• ikszel

 

Compound words

• iksz-lábú

 

See also

• (Latin-script letter names) betű; a, á, bé, cé, csé, dé, dzé, dzsé, e, é, eff, gé, gyé, há, i, í, jé, ká, ell, ellipszilon / elly / ejj, emm, enn, enny, o, ó, ö, ő, pé, kú, err, ess, essz, té, tyé, u, ú, ü, ű, vé, dupla vé / vevé, iksz, ipszilon, zé, zsé. (See also: Latin script letters.)

Further reading

• iksz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN