indíték

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

indít +‎ -ék

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈindiːteːk]
  • Hyphenation: in‧dí‧ték

Noun[edit]

indíték (plural indítékok)

  1. motive (that which incites to action)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative indíték indítékok
accusative indítékot indítékokat
dative indítéknak indítékoknak
instrumental indítékkal indítékokkal
causal-final indítékért indítékokért
translative indítékká indítékokká
terminative indítékig indítékokig
essive-formal indítékként indítékokként
essive-modal
inessive indítékban indítékokban
superessive indítékon indítékokon
adessive indítéknál indítékoknál
illative indítékba indítékokba
sublative indítékra indítékokra
allative indítékhoz indítékokhoz
elative indítékból indítékokból
delative indítékról indítékokról
ablative indítéktól indítékoktól
Possessive forms of indíték
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. indítékom indítékaim
2nd person sing. indítékod indítékaid
3rd person sing. indítéka indítékai
1st person plural indítékunk indítékaink
2nd person plural indítékotok indítékaitok
3rd person plural indítékuk indítékaik