indigó

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: indigo, Indigo, índigo, and indīgo

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Indigo, from Spanish índigo, from Latin indicum, from Ancient Greek ἰνδικόν (indikón, blue dye from India).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈindiɡoː]
  • Hyphenation: in‧di‧gó

Noun[edit]

indigó (plural indigók)

  1. anil, indigo (plant)
  2. indigo (colour)
  3. carbon paper

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative indigó indigók
accusative indigót indigókat
dative indigónak indigóknak
instrumental indigóval indigókkal
causal-final indigóért indigókért
translative indigóvá indigókká
terminative indigóig indigókig
essive-formal indigóként indigókként
essive-modal
inessive indigóban indigókban
superessive indigón indigókon
adessive indigónál indigóknál
illative indigóba indigókba
sublative indigóra indigókra
allative indigóhoz indigókhoz
elative indigóból indigókból
delative indigóról indigókról
ablative indigótól indigóktól
Possessive forms of indigó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. indigóm indigóim
2nd person sing. indigód indigóid
3rd person sing. indigója indigói
1st person plural indigónk indigóink
2nd person plural indigótok indigóitok
3rd person plural indigójuk indigóik