innovatív

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: innovativ

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German innovativ[1] +‎ -ív.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈinːovɒtiːv]
  • Hyphenation: in‧no‧va‧tív

Adjective[edit]

innovatív (comparative innovatívabb, superlative leginnovatívabb)

  1. innovative

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative innovatív innovatívak
accusative innovatívat innovatívakat
dative innovatívnak innovatívaknak
instrumental innovatívval innovatívakkal
causal-final innovatívért innovatívakért
translative innovatívvá innovatívakká
terminative innovatívig innovatívakig
essive-formal innovatívként innovatívakként
essive-modal
inessive innovatívban innovatívakban
superessive innovatívon innovatívakon
adessive innovatívnál innovatívaknál
illative innovatívba innovatívakba
sublative innovatívra innovatívakra
allative innovatívhoz innovatívakhoz
elative innovatívból innovatívakból
delative innovatívról innovatívakról
ablative innovatívtól innovatívaktól

Synonyms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2