irányelv

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

irány +‎ elv

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈiraːɲɛlv]
  • Hyphenation: irány‧elv

Noun[edit]

irányelv (plural irányelvek)

  1. guideline, directive, guiding principle

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative irányelv irányelvek
accusative irányelvet irányelveket
dative irányelvnek irányelveknek
instrumental irányelvvel irányelvekkel
causal-final irányelvért irányelvekért
translative irányelvvé irányelvekké
terminative irányelvig irányelvekig
essive-formal irányelvként irányelvekként
essive-modal
inessive irányelvben irányelvekben
superessive irányelven irányelveken
adessive irányelvnél irányelveknél
illative irányelvbe irányelvekbe
sublative irányelvre irányelvekre
allative irányelvhez irányelvekhez
elative irányelvből irányelvekből
delative irányelvről irányelvekről
ablative irányelvtől irányelvektől
Possessive forms of irányelv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. irányelvem irányelveim
2nd person sing. irányelved irányelveid
3rd person sing. irányelve irányelvei
1st person plural irányelvünk irányelveink
2nd person plural irányelvetek irányelveitek
3rd person plural irányelvük irányelveik