janicsár

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Etymology[edit]

From Serbo-Croatian janjičar, from Ottoman Turkish يکيچرى ‎(yeñiçeri, new troops).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈjɒnit͡ʃaːr]
  • Hyphenation: ja‧ni‧csár

Noun[edit]

janicsár ‎(plural janicsárok)

  1. (historical) janissary (soldier in an elite Turkish guard)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative janicsár janicsárok
accusative janicsárt janicsárokat
dative janicsárnak janicsároknak
instrumental janicsárral janicsárokkal
causal-final janicsárért janicsárokért
translative janicsárrá janicsárokká
terminative janicsárig janicsárokig
essive-formal janicsárként janicsárokként
essive-modal
inessive janicsárban janicsárokban
superessive janicsáron janicsárokon
adessive janicsárnál janicsároknál
illative janicsárba janicsárokba
sublative janicsárra janicsárokra
allative janicsárhoz janicsárokhoz
elative janicsárból janicsárokból
delative janicsárról janicsárokról
ablative janicsártól janicsároktól
Possessive forms of janicsár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. janicsárom janicsárjaim
2nd person sing. janicsárod janicsárjaid
3rd person sing. janicsárja janicsárjai
1st person plural janicsárunk janicsárjaink
2nd person plural janicsárotok janicsárjaitok
3rd person plural janicsárjuk janicsárjaik